A sikeres exporttevékenység alapja a megfelelően kidolgozott stratégia.
Ha márkádat külföldre bővíted és a további növekedéshez új, nemzetközi piacokat keresel, már a kezdeti lépéseknél megizzasztó marketingakadályokkal találhatod szembe magadat. Aki csak a termékében bízik, és kevésbé törődik a nemzetközi marketing részletkérdéseivel, könnyen orra bukhat.
Szinte fájnak az ujjaim az írástól, amikor hibákat kell papírra vetni.
Hiszen a legtöbb vállalkozó a magasabb nyereség lehetősége, az itthoni már beszűkült piac, a szerteágazóbb ügyfélkör, a több lábon állás, az innovatív termékek rivaldafénye, az export miatt belföldön is növekvő versenyképesség vagy épp a hazai piactól való függőség csökkentése miatt evez ki nemzetközi vizekre.
Sikersztorikra vágyik.
De teszi ezt gyakran sajnos anélkül, hogy az ismeretlen ország vevőinek ízlését, kulturális identitását megismerte volna.
Miért van szükség még nagyobb figyelmet kísérő marketingre, ha itthon már világszínvonalú a termékem? – teszik fel gyakran a kérdést a vállalkozók.
A kényelmetlen téma mindig aktuális, hiszen számos esetben tapasztaljuk, hogy egy jó, valid és sikeres termék a magyar piacon hatalmas sikert ér el.
Ismerik a nevét, kialakult a vevőköre.
A vásárlók gyakran a márka új termékeinek is bizalmat szavaznak, már a bevezetésük időszakában.
A külföldi piacon azonban ez a magabiztosság gyakran azt jelenti, hogy túl közel repülünk a naphoz.
A nemzetközi projekt kicsit olyan, mint előről kezdeni egy kapcsolatot egy addig ismeretlen nővel a randizás időszakától fogva
A külföldi piacokon nincs meg az eddig megszerzett versenyelőnyöd.
Tehát milyen klasszikus alaphibákat követhetsz el a marketing-erőfeszítéseid során?
A válaszhoz kezdjük a sort egy elkerülhetetlen alapigazsággal.
Az export kulcsa
Az egyik területen sikeres szlogenek, nyálcsorgatós kampányok és kezdeményezések nem biztos, hogy a másikon is működnek.
A kultúra és a nyelv megváltoztathatja a marketing hatását.
Miközben számos olyan tényező, mint az emberi erőforrások, a nyelvismeret, a helyi szabályozások, a szállítási költségek (amennyiben nem online, digitális termék értékesítése történik) is beleszólnak a sikerbe, és a hiányzó nemzetközi tapasztalat, a jogszabályok nem ismerete kudarcra ítélheti a exporttevékenységet.
Mit kell az exportmarketingben máshogy csinálnod, mint eddig a hazai piacon? – az export marketing útmutatónkból kiderül.
Új
• kultúrákhoz,
• vágyakhoz,
• fájdalompontokhoz,
• eszmékhez
• és ízlésekhez kell alkalmazkodnod.
5 exportmarketing hiba, amely kigáncsolhatja a nemzetközi sikereidet
Az, hogy egy cég mennyire sikeres az exportban, attól is függ, hogy mennyire használja professzionálisan a rendelkezésére álló marketingeszközöket.
A marketing önmagában nem elég a „milyen jelző” figyelembevétele nélkül.
Milyen az exportmarketinged?
Jellemző-e rá az alábbi 5 hiba egyike?
1. Testreszabás hiánya – félresikerült randi a célcsoporttal
Mindig végzetes marketinghiba, ha nem ismered a célcsoportodat.
Külföldön viszont ez a jelenség teljes kakaón harsogja a szélcsengők vészjósló csilingeléseit.
A márkád, terméked testreszabása a nyelv, a kultúra, a dizájn, a gesztusok, a kommunikáció és a trendek figyelembevételével történjen.
Mindent ahhoz a piachoz kell igazítanod, ahol a márkád kilép a színre – ezzel a buktatók egy része kiküszöbölhető.
A sikeres exporttermékhez figyelembe kell venni a célország
- kulturális árnyalatait,
- helyi preferenciáit
- és aktuális trendjeit.
Például a Best Buy nem sok nemzetközi sikert aratott, különösen Európában.
Ahelyett, hogy üzleteit az európaiak számára preferált formában alakította volna ki – ami a kisebb üzleteket jelentette – és több kutatást végzett volna, hogy megértse a célközönségét, akkor észrevették volna a legyet a levesben.
Megértették volna, hogy termékkínálatuk – technológiai kütyük egy rendkívül nagy, egyablakos ügyintézési kivitelezéssel – nem fog sikeres lenni. Ehelyett kisebb üzleteket nyithattak volna, hogy megfeleljenek a kulturális preferenciáknak.
Tehát, amikor egy terméket vagy szolgáltatást külföldre viszel, először meg kell nézned, hogy van-e egyáltalán piaca az ajánlatodnak.
2. Piackutatás – a testreszabás katalizátorának hiánya
Az előbbiből következik, hogy a tetreszabás sikeres kivitelezéséhez elengedhetetlen a megfelelő piackutatás.
Minden bizonnyal tökéletesen ismered a hazai igényeket?
De miért ne kezdj külföldi terjeszkedésbe anélkül, hogy alaposan megismernéd az új piacodat?
Az export költséges és kockázatos beruházás, mégis sokan úgy ugornak fejest, hogy meg sem nézik, milyen mély a víz.
Minden piac más.
Eltérnek az igények. Ezért a piackutatásra szánt összeg mindig sokszorosan megtérül.
Tehát a helyi jogi és szabályozási környezet, a versenytársak felmérése mellett kezeld úgy a potenciális vevőidet, mint amikor először léptél ki itthon a piacra a termékeddel.
A honlapod, a marketingkommunikációs anyagaid, a grafikai megjelenésed a piacod „nyelvét kell, hogy beszélje”. Nem biztos, hogy annyi elég lesz, hogy az eredeti honlapodat cakk-pakk idegen nyelvűre fordítod, de a megjelenése azonos marad.
„A nem megfelelően lefordítható szlogen is többet árthat, mint ha nem lenne egyáltalán szlogened.”
Már a tervezéskor feltétlenül figyelembe kell venni az eltérő kulturális és üzleti sajátosságokat.
A rossz üzenet küldése taszíthat, mintsem vonzhat.
Ha nem érted az ügyfelek által elvárt értékesítési utat, akkor kudarcra lehetsz ítélve, ahogy azt Airbnb tette Kínában 2022-ben .
Erről tanúskodnak a modern kori történelem legabszurdabb PR-mutatványai
Tudtad, hogy a szülőknek kisbabát hozó gólyáról szóló mese nem része a japán folklórnak?
Én nem.
De amíg én nem egy pelenkamárka vagyok, talán megbocsájtható a részemről.
Ott a babás sztorik arról szólnak, hogy óriási lebegő őszibarackból bújnak ki a csecsemők a várakozó szülők előtt.
Amikor a Procter & Gamble elkezdte árulni a Pampers pelenkáit Japánban, a csomagolásra egy gólya képét helyezték rá, aki egy kisbabát visz magával. Érthető, hogy Japán nem tudta hova tenni az asszociációt.
Kép forrása: cdn-fastly.thetruthaboutcars.com
Az American Motors az 1970-es évek elején követett el egy óriási marketinghibát, amikor középkategóriás autóját „Matadornak” nevezte el.
Bár a név a bátorság és az erő képzetét próbálta visszaadni, kissé túl agresszívre sikeredett a spanyolul beszélő fogyasztók részére. Spanyolul a „matador” jelentése ugyanis: „gyilkos”.
A név vajon mennyire tetszett a sofőröknek?
Kép forrása: wikipedia
A Braniff Airlines 1987-ben került PR bajba, amikor új bőrüléseit a határtól délre is népszerűsítette méghozzá ugyanazzal a kampánnyal, mint az Egyesült Államokban: „Fly in skin”.
A spanyol fordítás így hangzott: „Vuela en cuero”.
Míg Latin-Amerika nagy részén nem okozott értelmezési gondot, Mexikóban megállt a tudomány. A kifejezés ugyanis azt is jelenti, hogy „repülj meztelenül”.
Nemzetközi marketingkatasztrófát követett el a Dolce & Gabbana luxusmárka is.
Egy sor olyan hirdetést osztott meg a közösségi médiában, amelyben egy kínai nő olasz ételeket próbált enni, méghozzá pálcikával. Eközben egy férfihang adott neki útbaigazítást, sokak szerint elég ledegradáló stílusban.
A hirdetés jó mélyre süllyedt Kínában, sőt a Dolce & Gabbana egyik legnagyobb piacán a fogyasztók a márka bojkottálásával fenyegetőztek.
Electrolux és az angol szleng?
A skandináv cég reklámkampánya a vákuum nagy erejét kívánta kiemelni azzal a szlogennel: „Semmi sem olyan szívás, mint egy Electrolux” vagy „Nincs olyan szívás, mint egy Electrolux.”
Amikor a skandináv porszívógyártó elindította eredeti svéd szlogenjének fordítását Amerikában, a dolgok alakulása kicsúszott a kezükből. Ami katasztrófát eredményezett.
Noha a szlogen nyelvtanilag helyes lehetett tükörfordításban, soha nem vált be igazán az amerikai vásárlók körében. Ez tipikus alulbecslése annak, hogy a nyelvi akadályok hogyan befolyásolják a célcsoport fogyasztói magatartását.
Kép forrása: clairewouters.files.wordpress.com
A legtöbb vállalkozás igyekszik jó benyomást kelteni, amikor külföldre terjeszkedik.
A kezdeti lépéseket azonban gyakran követik botlások, erre jó példa a KFC sült csirke franchise is, amikor az 1980-as évek végén Kínában nyitotta meg kapuit.
Pekingben a cég híres szlogenje az lett, hogy: “Eat your fingers off.” Ez ott helytelenül áttranszportálva annyit tesz, hogy: „Edd le az ujjaidat”.
A német Mercedes-Benz luxusautó-gyártó sem intézte az orra bukást kecsesebben, amikor úgy döntött, hogy rövidített Bensi néven vezeti be autóit a kínai piacon.
Ez a szó azonban kínaiul azt jelenti, hogy “rohanni kell meghalni”.
Bizonyára nem ezt szerette volna a Mercedes-Benz sem népszerűsíteni, ezért a céget hamarosan gyorsan átkeresztelték „Benchi” névre, ami már azt jelenti, hogy „fusson gyorsan, mintha repülne”.
További marketingfordítási bakikról itt olvashatsz.
Amikor belépsz egy új nemzetközi piacra, fontos, hogy kiváló első benyomást kelts. Tanulj meg transzportálni.
