Szokás mondani, hogy a legpontosabb információért menj egyenesen a forráshoz. Ezt tettük most meg. Megkérdeztük a ma legfelkapottabb MI programot arról, mire képes a mesterséges intelligencia.
“A mesterséges intelligencia (MI) képes egy sor feladatra, beleértve a számítógépes látást, a beszédfelismerést, a fordítást, az automatikus szöveg generálást, a gépi tanulást, az emberi gondolkodást és a kommunikációt modellező algoritmusokat. Az MI alkalmazásaik közé tartoznak a chatbotok, az okostelefonok virtuális asszisztensei, a járművek autonóm vezetése, a robbanásérzékelő rendszerek, a banki fraudelemző rendszerek, a képfelismerési rendszerek, az orvosi diagnosztikai rendszerek és az önvezető járművek. A gépi tanulás alapú MI képes a bemeneti adatok elemzésére és megérteni azokat, valamint tanulni a tapasztalatokból, hogy javítsa a jövőbeli teljesítményét. Az MI fejlődése növeli a hatékonyságot, csökkenti az emberi hibák számát, valamint lehetővé teszi új, eddig nem létező megoldások megalkotását a legkülönbözőbb területeken. Az MI azonban még mindig korlátozott, és nem képes a teljes emberi intelligenciát pótolni, és jelenleg nem tudja megoldani a kreativitást, a szubjektivitást, a moralitást és más emberi tulajdonságokat igénylő feladatokat.”
Igen. A fenti szöveget kivételesen nem egy élő-lélegző szövegíró alkotta. Hanem egy számítógép, az OpenAI chatbotja.
A mesterséges intelligencia a közelmúltban vírusként söpörte el a világot – a korábbi tapasztalatainkkal ellentétben ez esetben pozitív értelemben. Hirtelen temérdek eszköz került az egyszerű internetfelhasználó kezébe is, ezekre vetünk most egy pillantást.
Az AI (MI) története
Az MI története 1956-ig nyúlik vissza, amikor John McCarthy először használta az Artificial Intelligence (mesterséges intelligencia) kifejezést. A Dartmouth College konferenciáján ekkor merült fel annak az ötlete, hogy létrehozzanak egy olyan gépet, amely képes elvégezni olyan feladatokat, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnének.
1969-ben készült el Shakey, az első olyan robot, amely nem csak egy adott feladat elvégzésére volt képes. Ő ma már felsorolt célok helyett szándék alapján is képes feladatokat teljesíteni.
Az 1980-as években “MI tavaszt”, majd a következő évtizedben “MI telet” él meg a terület – előbb hatalmas felíveléssel, beruházásokkal és magas elvárásokkal, majd ezen elvárások bedőlésével és az érdeklődés leapadásával.
1997-re elkészült azonban a Deep Blue nevű szuperszámítógép, amely hamarosan legyőzte a világ legjobb sakkjátékosát, ezzel pedig elsőkézből mutatta meg a világnak, mekkora lépést is tettünk a technológiai fejlődés terén.
20 évvel később már beszédfelismerő, adott feladatokat automatikusan elvégző, beszélő robotok között éltük mindennapjainkat.
2023-ban már hír válik abból, hogy egy ausztrál egyetem hallgatóinak legalább egyötöde MI használatával írja meg dolgozatait, a fent idézett szöveg megalkotásához pedig legalább három alkalommal szükséges a chatbot weboldalának frissítése, mivel a rendszer állandóan túlterhelt.
Az MI típusai
Az MI-nek négy fő típusa van – elméleti szinten. Az utolsó kettő ugyanis mára már reális elgondolásnak számít, azonban még nem került megvalósításra.
- Reaktív
- Limitált memória
- Theory of mind (“Az elme elmélete”)
- Öntudat
A reaktív MI, ahogyan neve is mutatja, meghatározott utasításokat követ, azokra reagál. Ezen MI-k nem rendelkeznek jelentős memóriával, vagyis nem tárolnak és elemeznek korábbi információkat. Általában egyetlen meghatározott területre “specializálódnak”, így például adott játékok lehető leggyorsabb megnyerésére.
A limitált memóriájú MI elnevezése némiképp megtévesztő lehet, ez ugyanis annyira nem limitált típus. Számítástechnikai szempontból valóban elég minimális a memóriájuk, azonban már képesek adatokat összegyűjteni és elemezni.
A theory of mind MI az első szint, amely ma már elképzelhetőnek tűnhet, ám még nem létezik. Megintcsak beszélő névről van szó, ez ugyanis már elméleti síkon szociális interakciókra is képes lehet, megértheti az emberi gondolkodásmódot és érzelmeket.
Végül, de nem utolsó sorban, az öntudat szintje, maga az öntudatra ébredt számítógép. Ez egy intelligens, önállóan gondolkodó, tudattal rendelkező eszköz, amely a jelenlegi feltételezések szerint a technológia csúcsának elérését fogja jelezni.
Mit tud az MI?
Ezek után érdemes vetni egy pillantást arra is, hogy pontosan mit is tud az MI, mire képes, hogyan használhatod akár Te is.
Elsőként, az MI tanulásra képes. Ennek két szintje a “machine learning”, vagyis gépi tanulás és a “deep learning”, vagyis mély tanulás.
A gépi tanulás lényege, hogy az MI az információkban mintázatokat keres és értelmez, ezek alapján fejleszti magát.
Ennek egy alkategóriája a mély tanulás, amely már az emberi agy működéséhez hasonló módon keresi a mintázatokat, a logikai “lyukakat” vagy hibákat.
A tanulási folyamatnak ezen kívül két lépése van még: az érvelés és az ön-kijavítás. Az érvelés során az MI megtalálja a megfelelő konklúziókat, majd ezek alapján ön-javítást végez, hogy a lehető legjobb eredményt tudja nyújtani.
Ezek alapján pedig az MI hat főbb területen képes segítséget nyújtani.
1. Logikai megoldások
Tökéletes példa erre a Deep Blue, amely elkészültekor legyőzte a világ akkori legjobb sakkjátékosát.
2. Tervezés
Az MI képes útvonalakat, terveket készíteni, majd azokat követni. Erre példa a Google és Toyota együttműködéséből készült Toyota Prius, amely nemcsak megtervezi a két pont közötti legoptimálisabb utat, de önvezető autóként ezen utat meg is teszi.
3. Teljes körű intelligencia
Mesterséges intelligenciaként cél lehet, hogy az MI rendszerek idővel érzelmi intelligenciával is rendelkezzenek és képesek legyenek morális, érzelmi alapú döntések meghozatalára is. Ugyanakkor átgondolandó ezen cél jövőbelisége, már csak azért is, mert az OpenAI chatbot már jelenleg is a “Köszönöm”-re a következőt válaszolja: “Szívesen segítettem. Ha további kérdése van, szívesen állok rendelkezésére.”
4. Hang értelmezés
Az MI beszédfelismerési rendszere képes hang szöveggé alakítására és ennek értelmezésére.
5. Vizuális értelmezés
Az MI képes képek értelmezésére, kategorizálására, illetve adott tárgyak, objektumok megtalálására a vizuális térben.
6. Szövegírás
Végül, de nem utolsó sorban, az MI képes szövegeket generálni, vagyis nyelvi eszközöket használni megfelelő kommunikációs formákban.
Ahogyan azt az idézett szöveg is mutatja, ez nem feltétlenül hibátlan nyelvezet, így reméljük, továbbra is jelentősségteljesnek ítéled majd meg a szövegírók munkáját – ám azt elismerjük, hogy az MI olyan lehetőségeket ad, amelyeket néhány éve, évtizede még elképzelni sem tudtunk volna.
Ezért (is) imádjuk annyira a mesterséges intelligenciát. Lenyűgöz minket, elkápráztat, és fejlődésre ösztönöz. Amennyiben tanácsra lenne szükséged, hogy pontosan hogyan vagy mire használhatnád Te magad ezt a csodálatos eszközt, vagy éppen egy meghatározott cél elérése érdekében a “beüzemeléshez” kéne segítség, keress minket bátran!
Bár a tudásunk nem végtelen, mi is folyamatos fejlődésre törekszünk, és amiben csak tudunk, segítünk.
