Az exporttörekvések ma gyorsabban terjednek, mint egy Shawn Mendes dal? Korántsem. Pedig az alábbi cégek a bizonyíték rá, hogy az export vizekre kihajózva óriási lehetőségek nyílnak meg ma egy magyar vállalkozás számára (is).
Az is igaz, hogy a sikerokozókat megvilágító exporttervvel, stabil logisztikával és tudatos marketinggel lehet csak ismeretlen pályán versenyezni. Az export pedig számos magyar cég számára jelent még mindig sötétben tapogatódzást. Ennek ellenére jó néhány magyar cég felismerte a régióban rejlő lehetőségeket és megtalálták a módját, hogy kiszolgálják a termékeikre kíváncsi több tízmillió vásárlót.
A piacod a határokon túl van — teljesen őszintén mit vált ki belőled ez a mondat?
Áááá, erre a misszióra úgysem találod meg a megfelelő tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező képzett munkaerőt?
A gyomrodban érzed a bizonytalanság nyomasztó terhét, amely a jelenlegi hosszú távú stratégia hiányából fakad?
(Hiszen valószínűleg még csak eljátszottál az export gondolatával, de nincsenek lefektetve nálad sem a növekedés irányai és lehetőségei a konkrétumokat tekintve.)
Ezen nincs semmi meglepő.
Hiszen döntéseink kapcsán gyakorta gyorsbillentyűk nyomodnak be a fejünkben kognitív torzítások formájában, amik elméletben arra hivatottak, hogy egyszerűsítsék az életünket, megkönnyítsék az információk feldolgozását.
Azonban gyakran tévútra vihetnek.
Köztük ilyen a bizonytalanságkerülés torzítása is, amely az „inkább az ismerős rossz, mint az ismeretlen!” elvét követve gyakran tántorít el minket a változástól ill. változtatástól.
Mindannyiunk így működünk
Ma már kísérletek támasztják alá, hogy még akkor is inkább vállaljuk a számszerűsíthető kockázatot az ismeretlenhez képest, hogyha az ismert kockázat jelentős mértékű.
Például egy beszűkült piac és lehetőségek fojtogatói indáinak erőteljes és érzékelhető hatása is ilyen kézzelfogható kockázat lehet. Pedig a nemzetközi szereplők árnyékában egyre kisebb teret, lehetőséget kapnak a magyar cégek a fejlődésre.
A fejletlen és rugalmatlan raktározási és szállítási megoldások, az átláthatatlan logisztika; a helyismeret és piacismeret hiánya, a lokális kapcsolatok nélkülözése jogosan dobálja a szemünk előtt a bizonytalan jelzőt.
Az imént felsorolt érzések és meglátások a leggyakoribb exportgátló tényezők, amelyek a friss kutatások szerint piros lámpát mutatnak abban, hogy a magyar vállalkozók perspektívát lássanak a külpiacokban.
Éppen ezért szeretnélek ebben a cikkben egy picit kizökkenteni a bizonytalanság folyton bénító erejéből.
Túl kicsi és nem elég ambiciózus a magyar cégvilág?
Magyarországon még mindig hiányzik az export iránti ambíció a kis- és középvállalkozásokból leginkább, de a nagyobb cégek is recsegve-ropogva állnak csak hozzá.
Holott az export megnövelné a cégek értékét, megteremtené a magasabb nyereség lehetőségét, fellélegezhetnének az itthoni már beszűkült piac lehetőségeiből és a több lábon állás és az export miatt belföldön is növekvő versenyképesség növelné a biztonságérzetüket is.
Az alábbi cégek példája is alátámasztja, hogy még a magyar KKV webáruházak félelmei is megalapozatlanok a nemzetközi kilépéssel kapcsolatosan.
Ehhez mindösszesen megfelelő előkészítő munka szükséges.
Ezt egy hazai kutatás is alátámasztja, amely kifejezetten a magyar csomagküldő kisvállalkozások határon túli szállítására fókuszált.
A Magyarországon működő 37 ezer online értékesítésre abszolút alkalmas weboldalból kb. 15–20 ezer a webáruházak száma; mégis alig 1000 olyan létezik, mely a belföldi mellett valamilyen más EU-s, vagy régiós piacra is kilépett már, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába.
Online Export Kutatás 2022
A cikk elején felvetett mondatot — piacod a határokon túl van — nem véletlenül írtam le ennyire karakteresen.
Habár egy havi átlagkeresetet elköltünk évente a webshopokban, nézzük meg mi a helyzet a környező országokban.
Ma Csehország 10,7 millió lakosának 68%-a vásárol online (az e-kereskedelmi piac értéke évi 16%-os növekszik)
Az 5 milliós Szlovákia 59%-a vásárol online (itt az e-kereskedelmi piac 10%-kal nő évente). Míg Lengyelország 37,9 milliós lakosságának pedig 63%-a szokott online vásárolni (itt az évi piacnövekedés 33%-os).
Csak ebben a 3 országban több mint 34 millió online vásárló lehet ma a potenciális célcsoportod tagja.
Ez potenciálisan pedig több mint 400-szorosa a magyar helyi piacnak.
A Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) megbízásából készített 2022-es GKID, azaz az Online Export Kutatás több mint hatezer felnőtt online vásárló és 500 kiskereskedő megkérdezésével arra volt kíváncsi, hogy miért csak ilyen kevés hazai kisvállalkozás vág bele a külföldre szállításba.
A DKSZ alapítói között olyan cégek állnak, mint a Google, a Jófogás és Használtautó.hu oldalakat üzemeltető Adevinta Hungary, a DHL logisztikai vállalat és a Mastercard.
Viziójuk az, hogy felélesszék a vérszegény exporthajlandóságot.
Azt érdemes tudnod, hogy az exportáló cégek esetében akár 4-5-szörös az átlagos árbevétel; 3-5-szörös is lehet az eredménytartalék mérete; a tőkebevonás lehetősége, nagyobb a tárgyi eszköz állomány és az ingatlan vagyon.
A már említett tévhitek, prekoncepciók, témában való járatlanságok és bizonytalanságok, valamint a piacismeret hiánya miatt maradnak távol a cégek az exportlehetőségektől.
DE akkor nézzük meg néhány magyar cég sikerét az exportban.
